Helytörténet

A település földrajzi elhelyezkedése:

Hatvan a Zagyva partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 105 m. A folyó már vízvédelmi létesítmények között folyik, így a környék elláposodása már nem jellemző. Éghajlatát tekintve nagy hatással van a Mátra, ahonnan enyhe levegő érkezik, illetve a szél erejét csökkentő völgy. Az évi csapadékmennyisége alacsonyabb az országos átlagnál.

Hatvan több, jól elkülöníthető településrészből áll. A Zagyva keleti partján terül el Óhatvan, a város tulajdonképpeni központja. Ehhez nyugatról csatlakozik, kisebb ipari terület beiktatásával Újhatvan, ahol a vasútállomás is található. Nagygombos Óhatvantól északra található.

Műemléképületek:

A kastély

Története:

Hatvan városképét alapvetően meghatározza a későbarokk stílusú Grassalkovich- kastély. A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. A kastély műemléki környezete a déli főbejárat és a római katolikus templom, illetve plébánia közötti, parkosított terület. A kastélyt Grassalkovich I. Antal építtette két fázisban: 1754-ben a középrészt Oraschek Ignác (Oracsek Ignác) (a kapukeretet és erkélyt Mayerhoffer András tervezte);1763-ban a két szárnyat Jung József tervei szerint hozták létre. A Grassalkovich család alatt a kastély parkja vadászati célokat szolgált, „Fáczányos” néven. Későbbi birtokosai a Hatvany-Deutsch család tagjai voltak.

A cukorgyár felépülte után, 1890 körül a Grassalkovich-kastélyt Hatvany-Deutsch József unokatestvére, Sándor kezdte használni.

A kastély húsz holdas parkját a második világháború előtt különleges növényritkaságok díszítették, főként a Deutsch-Hatvany család jóvoltából. Hatvany Irén bárónő értékes növényritkaságokat telepített a kastély parkjába, ami országos hírűvé tette a kastély kertjét.

Szent Adalbert plébániatemplom

A város feltehetően egy előkelő személy nevét őrzi a honfoglalás korából. A csornai premontrei prépostság alapító levele Hotvinról tesz említést 1180 körül. Csorna ugyanis a hatvani prépostság filiája volt, az első szerzeteseit innen telepítették át. A hatvani prépostságot Prémontré anyakolostorának halotti megemlékezési könyve szerint Simon bán alapította 1170 körül Antiochiai Szent Margit tiszteletére. Kozák Károly régész szerint lotharingiai mesterek építették épületeit, melyek a mai Városháza helyén állhattak. A külföldi mesterek a hatvani építkezés munkálatainál feltehetően magyar kőfaragókat és kőműveseket is alkalmaztak. A prépostságot Váradhegyfok az első magyarországi prépostság népesítette be szerzetesekkel, akik itt számos oklevelet készítettek. Ez az ún. hiteleshelyi tevékenységük alapvetően hozzájárult a település fejlődéséhez. A premontrei rend adminisztrálta a legkorábban 1273-ban említett, Szent Mária Magdolnáról elnevezett, és a vár 1596. évi ostromakor elpusztult templomot. A mai barokk templom valószínűleg ennek a helyén áll.

A kutatások szerint a mecsetböl alakították ki a katolikus templomot 1696-ban. Szabó Máté hatvani postamester (volt ezredes, később kuruc "ezeres kapitány") Szent Adalbert tiszteletére építtette e templomot. A Rákóczi szabadságharc végén, 1711-ben kelt leírás már a szépen felépített nagy templom orgonáját említi. Egy másik,17l6-os leírás kiemeli a templom boltozatos szentélyét és sekrestyéjét, valamint kőkarzatát. 1726-1733 között az akkori kegyúr, Stahremberg tervezte felépíteni a templom tornyát, de erre nem került sor, mert már düledezett, a váci püspök betiltotta a használatát l746-ban.

A plébániaház

Az 1750 táján épült plébániaházat Grassalkovich Antal eredetileg földszíntes épületnek építtette, de még a XVIII. században emeletessé alakították át.

A plébániaház első "gazdája", Maszár András prépostplébános anyagilag is hozzájárult a plébánia fellendítéséhez, halálakor pedig 600 forintot hagyott a parókiára. A plébániára 1794-től ugyancsak sokat áldozott - a saját vagyonából - Stettner Bernát prépost-plébános. Stettner - aki jog- és vallástudós, Heves, Nógrád és Csongrád vármegyék táblabírája is volt - kezdte el írni a plébánia Historia Domusát, az 1803. évi pestis idején pedig segítséget és vigasztalást nyújtott a lakosságnak.

A Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű

A Kossuth téren, a plébániatemplom mellett látható Heves megye egyetlen szabadban álló barokk emlékműve, a Szent Sebestyén oszlop. Az 1739 áprilisában kitört, 1740. január 20-ig tartó és 568 személy életét követelő pestisjárvány túlélői állíttatták hálából. Szent Sebestyén Diocletianus (284-305-ig) császár testőrtisztje volt. A kereszténysége miatt a császár kihallgatta és fához kötözve nyilakkal lövette. E kínzatása miatt lett Sebestyén pestisszent, mert a pestisjárványokat a középkori ember az Isten pestisnyilakkal küldött büntetésének fogta fel, és ezektől Szent Sebestyén közbenjárására remélt megmenekülést.

A GRASSALKOVICH-család:

1746 és 1841 között játszott meghatározó szerepet Hatvan életében. A család felemelkedését megalapozó I. Grassalkovich  Antal apja, Grassalkovich  János elszegényedett köznemes, a beckói vár és uradalom jószágfelügyelője 1684-ben települt a Nyitra megyei Ürménybe.  Itt született 1694. március 6-án I. Grassalkovich Antal. János Bottyán Generális íródeákja és örököse volt, ez később örökösödési pert vont maga után. A kuruc kapcsolatot a család érvényesülése érdekében titkolni kellett.

Iskoláit a nyitrai piaristáknál, a nagyszombati jezsuitáknál, valamint a pécsi ferences barátoknál végezte.

1715. november 22-én ügyvédi esküt tett. Pályaválasztását befolyásolta, hogy az örökösödési per még mindig tartott és kezébe akarta venni birtokügyei intézését. Saját kérésére 1716. november 13-án Nyitra vármegye felvette a birtokos nemesek sorába. 1716.november 24-én a budai kerületi kamara ügyvédjévé nevezték ki. 1720-ban a kir. ügyek igazgatója, 1731-ben királyi személynök, 1736-ban III. Károlytól báróságot kapott, Gyaraki előnévvel. 1746-ban szerezte meg a hatvani uradalmat. Ekkor már királyi személynök, az ország főméltóságainak egyike, Mária Terézia híve és bizalmasa volt. 1748-ban kincstári elnök, 1751-ben koronaőr, titkos tanácsos, Nógrád megye főispánja, királyi főlovászmester és végül Mária Teréziától grófi címet kap.

Tehetsége, ügyessége folytán tisztességei mellett óriási birtokokat szerzett főleg a Duna Tisza között. A közügyek intézése mellett kitűnően gazdálkodott. Ennek sikerét bizonyítják az országszerte épített „Grassalkovich kastélyok”, amelyek meghatározott stílust képviselnek.(Későbarokk cof stílus felé hajló.) Háromszor nősült, a harmadik – Klobusiczky Teréziával kötött –házasságából 7 gyermek született, 6 leány és az elsőszülött fiú II. Grassalkovich Antal, akire végrendeletében a gödöllői és hatvani uradalmat hagyta.

I.Grassalkovich Antal tevékenysége meghatározó volt Hatvan fejlődésében. Jelentős építkezésekbe kezdett országszerte.   

1771 . dec. 1-én halt meg, minden vagyonát egyetlen fiára  II. Grassalkovich Antalra hagyta. Hamvai a gödöllői (Máriabesnyő) kapucinus templomban lévő családi sírboltban nyugszanak.

A Hatvany- Deutsch –család

III. Grassalkovich Antal hatalmas adósságot hagyott maga után, aminek következtében a Grassalkovich- család elveszítette a kastélyt is. Őutánuk a Hatvany- Deutsch –család vette meg a birtokot. A család tagjai nemcsak Hatvan fejlődésének adtak hatalmas lendületet, hanem művészetpártolói tevékenységük jelentős szerepet játszott a modern magyar irodalom kialakulásában.

A család első ismert tagja Deutsch Ábrahám, aki szatócs, majd terménykereskedő volt. 1803-ban megszületett fia, Deutsch Ignác, aki eleinte apja mesterségét folytatta, de a később banktőkés és budapesti nagykereskedő lett. 1867-ben megvásárolja a hatvani uradalmat. Négy gyermeke született, kettő fiú és kettő leány. A két fiú, József és Bernát iparfejlesztési érdemeiért 1879-ben nemeslevelet kapott, amiben az uralkodó engedélyezte számukra a hatvani előnév viselését. A család tagjai egyre nagyobb mértékben kapcsolódtak bele a Monarchia és Európa gazdasági életébe. A cukorgyártás elismert szaktekintélyeivé váltak. 1888-ban kezdték el építeni a hatvani cukorgyárat, amit egy évvel később már üzembe is helyeztek.

A család tagjai közül kevesen tartózkodtak állandóan Hatvanban. Az itt birtokrésszel bíró családtagok nem csupán mint legtöbb adót fizetők voltak jelen a város életében, hanem közvetlenül is részt vettek abban. A családot az idős hatvaniak mint a város jótevőit emlegetik, hiszen nemcsak az artézi kutak fúrását, parkok létesítést támogatták jelentős pénzadománnyal, hanem a tüdőgondozót, a csecsemővédő- és önkéntes tűzoltóegyesület munkáját is, valamint rendszeres ruha- és élelmiszeradománnyal igyekeztek enyhíteni a szegény családok gondjait.  A család nem Hatvanban élő tagjai főképp a művészetpártolás és a tudomány területén szereztek maguknak elismertséget. A továbbiakban nevük sorrendjében soroljuk fel őket:

Hatvany Irén, dr. Hirsch Albertné (Budapest 1885.április 10 - ? 1944 ? )

Jótékonykodása miatt vált ismertté. A szociális kérdésekben hozzáfordulókon mindig segített, és támogatta a nemes céllal létrejött egyesületeket, valamint a fiatal művésztehetségeket. (Szelei Ferenc Juhász András, József Attila). Thomas Mann 1935-ös látogatásakor megkérte a bárónőt, hogy valamelyik művében megörökíthesse az egyéniségét. A Doktor Faustus című regényben Madame de Tolna alakját mintázta az író  Hatvany Irénről, aki szenvedélyesen szerette a természetet. Országos hírű kastélyparkot tervezett és hozott létre. Élete sajnos tragikus módon ért véget: 1944-ben a férjével együtt el akartak menekülni, de a nácik elfogták és koncentrációs táborba hurcolták őket.

Hatvany Lajos (Budapest 1980. október 28.-Budapest 1961.január 12.)

író, kritikus és irodalomszervező. Hatvany- Deutsch Sándor és Hatvany – Deutsch Emma fia. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a freiburgi egyetemen folytatott klasszikus tanulmányokat. 1904-ben a budapesti egyetemen tette le doktorátusát. Innentől kezdve állandó publicisztikai tevékenységet folytat. 1908-ban részt vesz a Nyugat alapításában. 1917-ben átveszi a Pesti Napló szerkesztését. 1918-ban megalapítja az Esztendőt. Többször emigrál, véglegesen 1947-ben tér haza. 1959-ben Kossuth- díjjal tüntették ki. 1960-tól az MTA levelező tagja.

A magyar irodalmi élet felbecsülhetetlen értékű segítője. Első perctől fogva Ady Endre mellé állt, és József Attilát is pártfogolta. Irodalomtörténészként szinte egész életén át foglalkozott Petőfi életművével. (Így élt Petőfi, öt kötetes mű 1955-1957). Ady Endrét a kortárs szemével láttatja az Ady világa (Wien, 1922-23.) Ady a kortársak között (1928) című munkáiban. Jelentősebb alkotásai: Urak és emberek (trilógia 1963.), Munkák és napok (1934) Feleségek felesége (1919) .

Hatvany Lili (Hatvan, 1890.június 8. –New York, 1968.október 7.)

író, Hatvany- Deutsch József és Laczkó Fanny gyermeke. Az 1920-as években a Színházi Élet kritikusa. Regényeiben, színdarabjaiban a nagypolgári élet jellegzetes alakjait ábrázolja. Színműveit német és olasz nyelvekre is lefordították. A harmincas évek végén Amerikába emigrált, ahol nem folytatta tovább írói tevékenységét. Jelentősebb művei: Noé bárkája (színmű, Budapest, 1918.), Első szerelem (színmű, Budapest, 1922.) A csodálatos nagymama (vígjáték, Budapest, 1927), Asszonyok egymás között (elbeszélések) Ételművészet- életművészet (szakácskönyv, Budapest, 1937.)

Lesznai Anna Moskovitz Amália (Budapest, 1885.január 3.- New York, 1966.október 3.) költőnő, író, iparművész Moscovitz Geyza és Hatvany Hermina leánya. Körtvélyesen, a falusi környezetben eltöltött gyermek- és ifjúkor élményei egész életén át elkísérik. Parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd Budapesten Bihari Sándor, később Párizsban Lucien Simon tanítványa lett. Unokatestvére, Hatvany Lajos útján jelentek meg első versei a Nyugatban. Első kötetét Ady Endre méltatta elismerő kritikával. Tiszteletbeli tagja volt a Nyolcak Társaságának, részt vett 1911-es kiállításukon. Első férje Garay Károly, második férje Jászi Oszkár. Baráti kapcsolatot ápolt Ady Endrével, Kaffka Margittal, Balázs Bélával, Lukács Györggyel, valamint a Nyugat és a Huszadik Század több tagjával.  1919 után Bécsbe emigrál. Ekkortól haláláig Gergely Tibor festőművész felesége. 1930-ban hazatérnek, az írónő körtvélyesi háza sok írónak és művésznek ad otthont. Lesznai Anna figyelemmel kísérte a fiatal költők, többek között József Attila és Radnóti Miklós pályafutását. 1939- től ismét emigrációba kényszerült. New Yorkban hosszú ideig művészeti oktatással foglakozott, valamint befejezte regényét, amelynek címe: Kezdetben volt a kert. Életének utolsó éveiben többször is hazalátogatott. Panteista lírája, jellegzetesen női témái a legjobb magyar költőnők közé helyezik. Gyermekeknek és felnőtteknek írt meséiben a körtvélyesi tündérvilág élményei, képei jelennek meg. Hímzései és címlaptervei a magyar népies szecesszió remekművei. Hatvani vonatkozásai nemcsak a rokoni szálak miatt jelentősek, hanem a Hatvany Lajos Múzeummal kialakult kapcsolata miatt is. A múzeum képzőművészeti anyagának jelentős részét teszi ki a Lesznai- hagyaték.(Grafikák, illusztrációk, hímzéstervek).

Jelentősebb irodalmi alkotásai: Hazajáró versek (Budapest,1909), Mese a bútorokról és a kisfiúról  (Gyoma, 1918.), Édenkert  (versek, Gyoma, 1918.), Eltévedt litániák (versek Bécs, 1922) Kezdetben volt a kert (regény, Budapest, 1966),  A dolgok öröme (versek, Budapest, 1985.), A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban (mesék, Budapest, 1985.)

Forrás:

www.hatvanymuzeum.net/gyujtemenyek/torteneti/25

http://hatvan.communio.hu/index.php/templom-epulet-es-plebaniahaz

Hatvani Lexikon. (szerk.) Petheő Károly, Fazakas Zsigmondné, Kocsári Istvánné. Hatvan, Ady Endre Könyvtár, 1996.